Kiküldetési platform

Megbízói felelősség

Felelősséget visel-e a kiküldő vállalkozás megbízója a kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók fizetésre vonatkozó követeléseiért?

A kiküldött vagy kölcsönzött munkavállalók legtöbbször olyan megbízás teljesítése (szolgáltatási szerződés) keretében dolgoznak, amelyet munkaadójuk egy megbízótól kapott. Számos osztrák szabályozás előírja, hogy a megbízó is felelős a fizetés, a társadalombiztosítási járulék és az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának fizetendő bérpótlékok megfizetéséért. A megbízói felelősség további lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy megkapják az őket megillető fizetést.

A megbízói felelősséghez a munkavállalók, munkaadók és foglalkoztatók esetében a következő meghatározott konkrét jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

A kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók jogai

1. A munkaadó (gyakran megbízott) székhelye harmadik országban van (az adott ország nem tagja sem az EU-nak, sem az EGT-nek, és nem Svájc), és nem építési munkákról van szó

A kiküldött munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését a megbízóval szemben is érvényesítheti, ha a megbízó egy vállalkozás.

A kölcsönadott munkavállaló a minimálbérre vonatkozó követelését – annak munkaadóval szembeni érvényesítésén túl – a foglalkoztatóval szemben is érvényesítheti. Ehhez a minimálbért először alapvetően a munkaadójától (a munkaerő-kölcsönzőtől) kell követelnie.

2. A munkavállaló építési munkákat végzett

A kiküldött munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését az építési munkák megbízójával szemben is érvényesítheti, amennyiben a megbízó közvetlen megbízója a munkaadónak.

A fő megbízóval (pl. egy magán beruházóval) szemben azonban a követelés csak akkor érvényesíthető, ha a fő megbízónak a megbízás előtt tudomása volt arról, hogy nem fizetik ki a jövedelmet, vagy ezt nyilvánvaló bizonyítékok alapján komolyan feltételezhette, és ő ebbe belenyugodott.

Amennyiben egy, az előírások megkerülésére készített terv keretében az eredeti megbízó és annak megbízottja után egy vagy több almegbízást adnak azzal a szándékkal, hogy kikerüljék az eredeti megbízó felelősségét (aki így már nem lesz a munkaadó közvetlen szerződéses partnere), bizonyos feltételek mellett mégis az eredeti megbízó tartozhat felelősséggel.

A határokon átnyúlóan kölcsönadott munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését az építési munkák megbízójával szemben is érvényesítheti, amennyiben a megbízó a munkavállalónak a foglalkoztatója.

Ebben az esetben nem szükséges, hogy a megbízó (a foglalkoztató) a munkaadó közvetlen megbízója legyen. A fő megbízóval szemben azonban a követelés alapvetően csak akkor érvényesíthető, ha a fő megbízónak a megbízás előtt tudomása volt arról, hogy nem fizetik ki a jövedelmet, vagy ezt nyilvánvaló bizonyítékok alapján komolyan feltételezhette, és ő ebbe belenyugodott. Rendszerint a fő megbízó nem a foglalkoztató és nem visel felelősséget.

Annak érdekében, hogy a kiküldött vagy kölcsönzött munkavállalók érvényesíthessék a megbízói felelősséget,

  • a fizetés iránti követelést legkésőbb a fizetés esedékességétől számított nyolc héten belül be kell jelenteni az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának (BUAK)
  • a bejelentésben meg kell adni a pontos összeget, a jövedelemfizetés időszakát, a munkaadót, a helyet, az időt és a munkavégzés jellegét, valamint
  • a rendezetlen fizetésnek nem szabad lejártnak vagy elévültnek lennie.

Figyelem! A fizetésre vonatkozó követelések viszonylag rövid idő alatt elévülhetnek. Ezért amilyen gyorsan csak tudja, tájékoztassa a BUAK-ot igényéről!

A BUAK a kiküldött vagy kölcsönzött munkavállalóktól kapott információk alapján megállapítja a bérkövetelés alapját. Továbbá segítséget nyújt a munkavállalóknak a bérkövetelés kiszámításában és abban, hogy megtalálják azt a megbízót, aki szóba jöhet a felelősség szempontjából.
Vizsgálatának eredményét átadja a megbízónak, a megbízottnak és a munkavállalónak, és közli a fizetésre vonatkozó követelés összegét, amely nem kötelező érvényű véleménye alapján jár.

A BUAK ezzel megalapozza a megbízói felelősséget, amelynél a felelősségi összeg felső határa a közölt összeg.

Amennyiben a megbízó a BUAK által közölt összeget nem fizeti meg, a munkavállalónak polgári jogi pert kell indítania a megbízó ellen. A megbízó valójában fennálló felelősségéről először ebben az eljárásban fognak dönteni.
A pert kizárólag a mindenkori fizetés esedékességétől számított kilenc hónapon belül lehet elindítani.

3. A munkaadó alvállalkozó egy állami megbízás keretében

Az EU-ból, az EGT-ből vagy Svájcból kiküldött vagy kölcsönzött munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését azzal a megbízóval szemben is érvényesítheti, aki

  • vállalkozóként elfogadott egy olyan megbízást, amelyet állami megbízótól kapott, akkor is, ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolata az állami megbízóval
  • a munkaadó, mint alvállalkozó közvetlen megbízója és
  • a megbízásnak legalább egy részét nem megengedett módon adta tovább.

Amennyiben egy, az előírások elkerülésére készített terv keretében egy eredeti megbízó és annak megbízottja után egy vagy több almegbízást adnak azzal a szándékkal, hogy kikerüljék az eredeti megbízó felelősségét (aki így már nem lesz a munkaadó közvetlen szerződéses partnere), bizonyos feltételek mellett mégis az eredeti megbízó tartozhat felelősséggel.

Az építőiparban a BUAK támogatást nyújt a munkavállalóknak abban, hogy kiderítsék, felelősség szempontjából melyik megbízó jöhet szóba. Az állami megbízónak tájékoztatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy megengedett volt-e a megbízás továbbadása.

A megbízói felelősség alapján a megbízóra háruló speciális kötelezettségek – a megbízottal (munkaadóval) való kapcsolat

  • Az érvényesíteni kívánt bérfizetési követeléshez kapcsolódó, BUAK által folytatott vizsgálat keretében valamennyi megbízó köteles arra, hogy a BUAK-nak kérésre tájékoztatást adjon a megbízott vállalatokról és az építési szolgáltatások továbbadásáról. A tájékoztatás megtagadása esetén a megtagadás időtartama alatt vélelmezhető, hogy a tájékoztatást megtagadó megbízó minden további megbízott vállalkozás közvetlen megbízója, és ezért ezen vállalkozások munkavállalóinak bérezéssel kapcsolatos követeléseiért is felel.
  • Azonos szabályok vonatkoznak az állami megbízások keretében alvállalkozásba adott megbízások esetén viselendő felelősséggel összefüggésben is a munkavállalók javára.

A munkaadó (= maga is megbízást teljesítő megbízó)

  • köteles a BUAK felszólítására tájékoztatást adni különösen arról, hogy mely építkezéseken mely munkavállalókat és meddig foglalkoztatta, milyen építési szolgáltatásokat adtak tovább és azért milyen díjazást fizettek – a tájékoztatás megtagadása vagy helytelen információk szolgáltatása akár 20 000 euró összegig terjedő közigazgatási bírság kiszabásával is járhat
  • elveszti a vállalkozói díj iránti jogosultságát a megbízójával szemben olyan mértékben, amelyben a megbízója a munkavállalói bérkövetelést és a bírósági eljárással kapcsolatban felmerült költségeket megfizeti.
  • már teljesített vállalkozói díj esetén köteles megtéríteni a megbízónak azt az összeget, amelyet a megbízónak munkabér követelésekre és a bírósági eljárások költségeire kell fordítania.