Kiküldetési platform

Megbízói felelősség

Felelősséget visel-e a kiküldő vállalkozás megbízója a kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók fizetésre vonatkozó követeléseiért?

A fizetést, a társadalombiztosítási járulékot és az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (BUAK) felé teljesítendő bérpótlékokat a munkaadónak kell megfizetnie azon munkavállalói részére, illetve után, akiknek a munkavégzéséből a jövedelemigények és a társadalombiztosítási járulék- és bérpótlék-fizetési kötelezettségek keletkeznek.

Számos esetben a munkavállalók egy olyan megbízás teljesítés (szolgáltatási szerződés) keretében dolgoznak, amelyet munkaadójuk egy megbízótól kapott.
Ezekben az esetekben egy sor osztrák előírás kiköti, hogy a megbízó is felelős a fizetés, a társadalombiztosítási járulékok és a bérpótlékok megfizetéséért.
A megbízói felelősség további lehetőséget biztosít a munkavállalók számára, hogy megkapják az őket megillető fizetést.

A megbízói felelősség azokon a területeken is biztosítja az olyan közintézmények, mint a társadalombiztosítók és az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztára (BUAK) követeléseinek teljesítését, amely területeken a tapasztalatok azt mutatják, hogy a járulékok és hozzájárulások fizetését relatíve gyakran kikerülik.

A munkavállalók kiküldésével, illetve a határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzéssel és a minimálbérhez való joggal összefüggésben a munkavállalók, megbízók és foglalkoztatók szempontjából a megbízói felelősséghez a következőkben ismertetett speciális jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

A kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók jogai

1. A munkaadó (gyakran megbízó) székhelye harmadik országban van (az adott ország nem tagja sem az EU-nak, sem az EGT-nek, és nem Svájc), és nem építési munkákról van szó

A kiküldött munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését a megbízóval szemben is érvényesítheti, ha a megbízó egy vállalkozás.

A kölcsönadott munkavállaló a minimálbérre vonatkozó követelését – annak munkaadóval szembeni érvényesítésén túl – a foglalkoztatóval szemben is érvényesítheti. Ehhez a minimálbért először alapvetően a munkaadójától (a munkaerő-kölcsönzőtől) kell követelnie. Azok a jogi lépések, amelyeket a kölcsönzött munkavállalónak meg kell tennie, eltérőek lehetnek (egyszerű fizetési felszólítás, vagy per indítása és a végrehajtás megkísérlése). Ezek különösen attól függnek, hogy a foglalkoztató a munkaerő-kölcsönzési díjat megfizette-e már a munkaerő-kölcsönző felé, vagy sem.

2. A munkavállaló építési munkákat végzett

A kiküldött munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését az építési munkák megbízójával szemben is érvényesítheti, amennyiben a megbízó közvetlen megbízója a munkaadónak. A fő megbízóval (pl. egy magán beruházóval) szemben azonban a követelés csak akkor érvényesíthető, ha a fő megbízónak a megbízás előtt tudomása volt arról, hogy nem fizetik ki a jövedelmet, vagy ezt nyilvánvaló bizonyítékok alapján komolyan lehetségesnek kellett feltételeznie, és ő ebbe belenyugodott. Amennyiben egy megkerülő konstrukció keretében az eredeti megbízó és annak megbízottja után egy vagy több almegbízást adnak azzal a szándékkal, hogy kikerüljék az eredeti megbízó felelősségét (aki így már nem lesz a munkaadó közvetlen szerződéses partnere), bizonyos feltételek mellett mégis az eredeti megbízó tartozhat felelősséggel.

A határokon átnyúlóan kölcsönadott munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését az építési munkák megbízójával szemben is érvényesítheti, amennyiben a megbízó a munkavállalónak a foglalkoztatója. Ebben az esetben nem szükséges, hogy a megbízó (a foglalkoztató) a munkaadó közvetlen megbízója legyen. A fő megbízóval szemben azonban a követelés alapvetően csak akkor érvényesíthető, ha a fő megbízónak a megbízás előtt tudomása volt arról, hogy nem fizetik ki a jövedelmet, vagy ezt nyilvánvaló bizonyítékok alapján komolyan lehetségesnek kellett feltételeznie, és ő ebbe belenyugodott. Rendszerint a fő megbízó nem a foglalkoztató és nem visel felelősséget.

Annak érdekében, hogy a kiküldött vagy kölcsönzött munkavállalók érvényesíthessék a megbízói felelősséget,

  • a fizetés iránti követelést legkésőbb a fizetés esedékességétől számított nyolc héten belül be kell jelenteni az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárának (BUAK)
  • a bejelentésben meg kell adni a pontos összeget, a jövedelemfizetés időszakát, a munkaadót, a helyet, az időt és a munkavégzés jellegét, valamint
  • a rendezetlen fizetésnek nem szabad lejártnak vagy elévültnek lennie.

Figyelem! A fizetésre vonatkozó követelések viszonylag rövid idő alatt elévülhetnek. Ezért amilyen gyorsan csak tudja, tájékoztassa a BUAK-ot igényéről!

A BUAK a kiküldött vagy kölcsönzött munkavállalóktól kapott információk alapján megállapítja a bérkövetelés alapját. Továbbá segítséget nyújt a munkavállalóknak a bérkövetelés kiszámításában és abban, hogy megtalálják azt a megbízót, aki szóba jöhet a felelősség szempontjából.
Vizsgálatának eredményét átadja a megbízónak, a megbízottnak és a munkavállalónak, és közli a fizetésre vonatkozó követelés összegét, amely nem kötelező érvényű véleménye alapján jár.

A BUAK ezzel megalapozza a megbízói felelősséget, amelynél a felelősségi összeg felső határa a közölt összeg.

Amennyiben a megbízó nem fizeti ki az összeget, amelyet a BUAK közölt vele, a munkavállalónak polgári jogi pert kell indítania a megbízó ellen. Csak ebben az eljárásban fog eldőlni, hogy valóban a megbízó tartozik-e felelősséggel.
A pert kizárólag a mindenkori fizetés esedékességétől számított kilenc hónapon belül lehet elindítani.

3. A munkaadó alvállalkozó egy állami megbízás keretében

Az Unióból, az EGT-ből vagy Svájcból kiküldött vagy kölcsönadott munkavállaló az Ausztriában előírt minimálbérre vonatkozó követelését olyan megbízóval szemben is érvényesítheti, aki

  • vállalkozóként elfogadott egy olyan megbízást, amelyet állami megbízótól kapott, akkor is, ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolata az állami megbízóval
  • közvetlen megbízója az alvállalkozóként foglalkoztatott munkaadónak és
  • a megbízásnak legalább egy részét nem megengedett módon adta tovább.

Amennyiben egy megkerülő konstrukció keretében egy eredeti megbízó és annak megbízottja után egy vagy több almegbízást adnak azzal a szándékkal, hogy kikerüljék az eredeti megbízó felelősségét (aki így már nem lesz a munkaadó közvetlen szerződéses partnere), bizonyos feltételek mellett mégis az eredeti megbízó tartozhat felelősséggel.

Az építőiparban a BUAK támogatást nyújt a munkavállalóknak abban, hogy kiderítsék, felelősség szempontjából melyik megbízó jöhet szóba. Az állami megbízónak tájékoztatást kell adnia arra vonatkozóan, hogy megengedett volt-e a megbízás továbbadása.

A megbízói felelősség alapján a megbízóra háruló speciális kötelezettségek – a megbízottal (munkaadóval) való kapcsolat

  • Az állítólagos jövedelemigényeket illetően a BUAK-nál folytatott vizsgálat keretében minden megbízó köteles a BUAK-ot annak felszólítása alapján tájékoztatni a megbízott vállalkozásokról és az építési szolgáltatások továbbadásáról. A tájékoztatás megtagadása esetén a tájékoztatás megtagadásának időtartamára vélelmezik, hogy a tájékoztatást megtagadó megbízó az összes később megbízott vállalkozásnak is közvetlen megbízója, és ezért ez a vállalkozás tartozik felelősséggel a munkavállalók jövedelemigényei tekintetében.
  • Azonos szabályok vonatkoznak az állami megbízások keretében alvállalkozásba adott megbízások esetén viselendő felelősséggel összefüggésben is a munkavállalók javára.

A munkaadó (= megbízott vállalkozó)

  • köteles a BUAK felszólítására tájékoztatást adni különösen arról, hogy mely építkezéseken mely munkavállalókat és meddig foglalkoztatta, milyen építési szolgáltatásokat adtak tovább és azért milyen díjazást fizettek – a tájékoztatás megtagadása vagy helytelen információk szolgáltatása akár 10 000 euró közigazgatási bírság kiszabásával is járhat
  • a megbízóval szembeni vállalkozói díjra vonatkozó jogát olyan mértékben elveszti, mint amilyen mértékű összeget a megbízónak a munkavállalók bérköveteléseinek és a bírósági eljárás esetleges költségeinek kielégítésére fordítania kell.

már megkapott vállalkozói díj esetén köteles a megbízónak azt az összeget kifizetni, melyet a megbízónak a munkavállalók bérköveteléseire és a bírósági eljárás esetleges költségeire ki kell adnia.

továbbküldés