Kiküldetési platform

Milyen munkaidőre vonatkozó előírásokat kell betartani?

A (munkavállalók kiküldetéséről szóló) 96/71/EK irányelv minden tagállam számára előírja, hogy biztosítsa, hogy a területükön kiküldetésben lévő munkavállalókra is alkalmazzák a maximális munkaidőre és minimális pihenőidőre vonatkozó nemzeti előírásokat.

Az osztrák munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásokat más uniós és nem uniós tagállamból Ausztriába irányuló munkaerő kiküldetések és munkaerő-kölcsönzések esetén is kötelező betartani.

Hol szabályozzák a munkaidőt és a pihenőidőt?

Rendes munkaidő

Túlórák

Munkaórák maximális száma (túlórákkal együtt)

A munkaidőre vonatkozó különös szabályok

Munkaközi szünetek, napi pihenőidő

Megengedett eltérések a hétvégén és ünnepnapokon járó pihenőidőtől

Pótpihenőnap

Munkaidő-nyilvántartások

 

Hol szabályozzák a munkaidőt és a pihenőidőt?

1. Törvényekben

2. Kollektív szerződésekben és bizonyos feltételek mellett az üzemi megállapodásokban.

Rendes munkaidő

Alapelv
A napi rendes munkaidő (tehát túlóra nélkül) 8 óra, a heti rendes munkaidő (túlóra nélkül) 40 óra.
Számos kollektív szerződés alacsonyabb heti rendes munkaidőről rendelkezik.

Megengedett eltérések

  • Kollektív szerződéssel a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 órára hosszabbítható meg.
  • Ezenkívül a kollektív szerződés egyes esetekben engedélyezheti a heti munkaidő legfeljebb 48 órára, és a napi munkaidő 9, ill. 10 órára történő megnövelését, feltéve, hogy egy meghatározott referencia-időszak alatt a heti átlagos munkaidő nem haladja meg a 40 órát (illetve a kollektív szerződésben rögzített rendes munkaidőt).
  • A munkaidő elosztása másképp is történhet annak érdekében, hogy hosszabb szabadidőt (pl. rövidebb péntek) lehessen biztosítani. Ilyen esetekben a napi rendes munkaidő egyes napokon akár 9 óra is lehet.
  • Amennyiben egy munkaszüneti nap és a hétvége közötti napot pihenőnapnak adják ki a szabadidő meghosszabbítása érdekében, ezt a napot legfeljebb 13 összefüggő héten belül (beleértve a munkaszüneti nap és a hétvége közötti pihenőnapként kiadott nappal érintett hetet is) be kell pótolni. Ilyen esetekben a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 óra, míg a heti rendes munkaidő legfeljebb 50 óra lehet.
  • Üzemi megállapodásokkal vagy üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetében egyedi megállapodással a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 órára megnövelhető annak érdekében, hogy 4 napos munkahetet lehessen megvalósítani.
Túlórák
  • Túlóráról akkor beszélünk, ha a tényleges munkaidő meghaladja vagy a napi vagy a heti rendes munkaidőt.
  • Legfeljebb heti 20 óra túlóra engedélyezett.
  • Amennyiben már minden lehetőséget kimerítettek, az illetékes munkaügyi felügyelet a munkaadó kérésére és a sürgető munkaerő-szükséglet igazolása mellett további munkaidő-meghosszabbítást engedélyezhet.
    12 óránál hosszabb napi munkaidőt és 60 óránál hosszabb heti munkaidőt azonban a munkaügyi felügyelet csak akkor engedélyezhet, ha ez a közérdek érdekében szükséges.
  • Az alkalmazottaknak jogukban áll indoklás nélkül megtagadni a túlórát, ha a túlóra által a munkaidő meghaladná a napi 10 órát vagy a heti 50 órát. Emiatt nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés.
Munkaórák maximális száma (túlórákkal együtt)
  • A túlórát is beleértve a napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra lehet, kivéve, ha az AZG (munkaidőről szóló osztrák törvény) kifejezetten megengedi a kivételeket, például előkészítő és befejező munkák esetében, pl. lezáró vevőszolgálati munkák a kereskedelemben.
  • A heti munkaidő a túlórát is beleértve legfeljebb 60 óra lehet, kivéve, ha az AZG kifejezetten megengedi a kivételeket.
  • Azonban átlagosan 17 hétre számítva az átlagos heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg.
A munkaidőre vonatkozó különös szabályok

1. Váltott műszakban végzett munka

  • A heti rendes munkaidőt be kell tartani a műszakváltások átlagában.
  • Az egyes hetekben a munkaidő a 60 órát nem haladhatja meg.

2. Rugalmas munkaidő

  • A napi rendes munkaidő kezdetét és végét egy megállapodott időkereten belül a munkavállaló határozza meg.
  • A rugalmas munkaidőt üzemi megállapodással, üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetén írásos megállapodással (rugalmas munkaidőről szóló megállapodás) kell szabályozni.
  • A napi normál munkaidő a 10 órát nem haladhatja meg. A napi normál munkaidő meghosszabbítása tizenkét órára akkor megengedett, ha a rugalmas munkaidőről szóló megállapodás előírja, hogy a túlóra jóváírása egész napra lehetséges, és felhasználása a heti pihenőidővel összefüggésben lehetséges.
  • A heti rendes munkaidő a rugalmas munkaidejű időszak alatt az átlagos 40 órát csak akkor haladhatja meg, ha lehetőség van a túlóra egy következő időszakban történő jóváírására.
  • Az egyes hetekben a normál munkaidő a 60 órát nem haladhatja meg.

3. Készenléti szolgálat

  • Amennyiben a munkavállalónak rendszeresen és munkaideje jelentős részében készenlétben kell állnia, a napi rendes munkaidő legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő pedig legfeljebb 60 órára növelhető.
  • Túlórákkal a napi munkaidő legfeljebb 13 órára, a heti munkaidő pedig legfeljebb 60 órára növelhető.
  • Ennek feltétele, hogy ezt kollektív szerződésben, vagy egyedi esetekben üzemi megállapodásban rögzítsék, vagy azt kérésre az illetékes munkaügyi felügyelet engedélyezze.

4. Tíznapos munkahét (Dekadenarbeit)

  • Az ilyen típusú munkavégzésnél 10 munkanapot 4 munkamentes nap követ.
  • Ezt kollektív szerződésben köthetik ki a közérdekű nagy építkezéseken, vagy hegyvidéki területeken sebes folyók mentén, illetve lavina elleni védelmet szolgáló építkezéseken dolgozó munkavállalók számára.
  • A heti rendes munkaidő egy két hetes referencia-időszak alatt átlagosan nem haladhatja meg a 40 órát (pl. első hét: 63 óra, második hét: 17 óra).
  • A napi normál munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát.

5. Rendkívüli esetek

  • Olyan átmeneti és halaszthatatlan munkák esetén, amelyeket előre nem látható és elkerülhetetlen okokból, az emberek életét vagy egészségét fenyegető közvetlen veszély elkerülése érdekében vagy vészhelyzet miatt azonnal el kell végezni, vagy amelyek egy aránytalan gazdasági anyagi kár megakadályozása érdekében szükségesek, és ha e cél elérése érdekében egyéb ésszerű intézkedések nem tehetők,
    a munkaidőre, illetve a pihenőnapokra és pihenőidőkre vonatkozó korlátozásoktól el lehet térni.

A munkákat legkésőbb megkezdésük után 4 napon belül az illetékes munkaügyi felügyeletnek írásban be kell jelenteni.

Munkaközi szünetek
  • Amennyiben a napi munka meghaladja a 6 órát, a napi munkaidőt meg kell szakítani egy legalább 30 perces szünettel.
  • Folyamatos munkaidőnél kötelező, részben folyamatos munkaidőnél lehetséges a munkaközi szünetet megfelelő hosszúságú rövid szünetekkel helyettesíteni.
Pihenőidő

Napi pihenőidő

A napi munkaidő ledolgozását követően a munkavállalónak legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani.
A kollektív szerződés a megszakítás nélküli pihenőidőt legkevesebb 8 órára rövidítheti le, amennyiben a következő 10 naptári napon belül egy másik pihenőidőt ennek megfelelően meghosszabbítanak.
A pihenőidő 10 óránál rövidebb időre történő lerövidítésére azonban csak akkor van lehetőség, ha a kollektív szerződés további intézkedéseket tesz a munkavállalók pihenésének biztosítására.

Heti pihenőidő

1. Hétvégi pihenőidő

  • A munkavállalók számára minden naptári hét végén biztosítani kell egy 36 órás megszakítás nélküli pihenőidőt, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.
  • A hétvégi pihenőidőnek legkésőbb szombaton 13:00 órakor meg kell kezdődnie.

Azokat a munkavállalókat azonban, akik a feltétlenül szükséges záró-, takarító- vagy karbantartási munkákat végzik, legkésőbb 15:00 óráig foglalkoztatni lehet.
A munkaszüneti napok és hétvégék között kiadott pihenőnapok ledolgozása esetén a hétvégi pihenőidőnek legkésőbb szombaton 18:00 órakor meg kell kezdődnie.

2. Ünnepnapokon járó pihenőidő

Az ünnepnapokon legalább 24 órás megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak. Ünnepnapon a pihenőidőnek 0:00 óra és 6:00 óra között kell kezdődnie.

Ünnepnapok a következők:

január 1. (újév)
január 6. (vízkereszt)
húsvét hétfő
május 1. (nemzeti ünnep)
Urunk mennybemenetele
pünkösd hétfő
úrnapja
augusztus 15. (Mária mennybemenetele)
október 26. (nemzeti ünnep)
november 1. (mindenszentek)
december 8. (szeplőtelen fogantatás)
december 25. (karácsony)
december 26. (karácsony).

Az ünnepnapokon történő munkavégzésért a munkavállalókat a rendszeres jövedelmük mellett a ledolgozott órákért is díjazás illeti meg.

Munkavállaló által meghatározott szabadnap

A munkavállaló a neki járó szabadság egy napjáról minden évben egyoldalúan rendelkezhet. A munkavállalónak e nap dátumát legkésőbb három hónappal az adott időpont előtt be kell jelentenie.

A munkavállalónak jogában áll a munkáltató kérésére a bejelentett szabadnap kivételéről lemondani. Ez esetben a munkavállaló továbbra is jogosult erre a szabadnapra. Ezen túlmenően a munkavállaló a bejelentett napon végzett munkáért a szabadság alatt járó fizetésen túl jogosult az elvégzett munkáért járó díjazásra is, tehát dupla díjazásra, amellyel lemond a munkavállaló által meghatározott szabadnap kivételétől.

Megengedett eltérések a hétvégén és ünnepnapokon járó pihenőidőtől

1. Rendkívüli esetek

Olyan átmeneti és halaszthatatlan munkák esetén, amelyeket előre nem látható és elkerülhetetlen okokból az emberek életét vagy egészségét közvetlenül fenyegető veszély elkerülése érdekében vagy vészhelyzet miatt azonnal el kell végezni, vagy amelyek egy aránytalan gazdasági anyagi kár megakadályozása érdekében szükségesek, és ha e cél elérése érdekében egyéb ésszerű intézkedések nem tehetők,
a munkavállalók a hétvégén és az ünnepnapokon is foglalkoztathatók.

A munkákat legkésőbb megkezdésük után 4 napon belül az illetékes munkaügyi felügyeletnek írásban be kell jelenteni.

2. Kivételek a hétvégi és ünnepnapokon járó pihenőidő alól

a) A pihenőidőre vonatkozó törvényerejű rendelet (Arbeitsruhegesetz-Verordnung) kivételeket határoz meg bizonyos tevékenységek esetében, pl.

  • vendéglátóipar
  • szabadidős létesítmények
  • közlekedés
  • egészségügy
  • színház, múzeumok stb.
  • baleseti segélyszolgálat és sürgősségi ügyelet
  • karbantartás.

b) Gazdasági hátrány megakadályozása és a foglalkoztatás biztosítása érdekében a kollektív szerződésekben további kivételek határozhatók meg.

c) Az adott osztrák tartományi kormány elnöke rendelettel további kivételeket engedélyezhet, amennyiben az adott területen a közellátási szolgáltatások iránt rendkívüli igény jelentkezik.

d) A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium egyes esetekben (pl. új üzemi létesítmény építése esetén) további ideiglenes kivételeket engedélyezhet.

e) Ideiglenesen fellépő megnövekedett munkaszükséglet esetén megengedett üzemi megállapodással eltérni a hétvégén és ünnepnapokon járó pihenőidőre vonatkozó előírástól, évente és munkavállalónként négy hétvégén vagy ünnepnapon. A hétvégén járó pihenőidő alóli kivétel nem történhet négy egymást követő hétvégén.
Üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetében ilyen kivétel
egyedi megállapodással is engedélyezhető. Ilyen esetben a munkavállalóknak jogukban áll az ilyen hétvégi és ünnepnapi munkavégzést indoklás nélkül megtagadni. Emiatt nem érheti őket hátrányos megkülönböztetés.

A hétvégén is foglalkoztatott munkavállalóknak a hétvégi pihenőidő helyett minden esetben egy 36 órás megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani a naptári hét alatt, amelybe egy teljes hétköznapnak bele kell esnie.

Pótpihenőnap

Amennyiben a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukban előirányzott heti pihenőnapjukon foglalkoztatják, a következő munkahéten pótpihenőnap illeti meg őket.
A pótpihenőnap mértékének meg kell egyeznie a ledolgozott órák számával a következő munkahéten a munka megkezdését megelőző 36 órás időszakon belül.
A pótpihenőnapot közvetlenül a következő heti pihenőnap kezdete előtt kell kiadni, amennyiben a pótpihenőnappal érintett munkavégzés előtt erről ellenkező megállapodás nem születik.

Munkaidő-nyilvántartások

A „munkaidő-beosztás” nyilvántartása

  • Az ilyen nyilvántartásokat megfelelő és a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető helyen kell kifüggeszteni.
  • A nyilvántartásból láthatónak kell lennie a rendes munkaidő kezdetének és végének, a munkaközi szünetek (vagy az általános szünetek) számának és tartamának, valamint a heti pihenőidőnek.
  • Rugalmas munkaidő esetén a kifüggesztésnek tartalmaznia kell a törzsidőt, az esetleges munkaidőhiány vagy többlet jóváírásának lehetőségét, valamint a heti pihenőidő tartamát és idejét.
  • Elektronikus rendszerek alkalmazásakor hozzáférést kell biztosítani a munkavállalók számára az elektronikusan rögzített adatokhoz.

A ténylegesen ledolgozott munkaórák nyilvántartása

A ténylegesen ledolgozott munkaidőt minden kiküldetésben lévő munkavállaló esetében nyilván kell tartani.
A nyilvántartásokat, mint minden a bérkifizetés ellenőrzését alátámasztó dokumentumot a munkavégzés helyén kell tartani.
A munkaidő-nyilvántartás vezetésére és megőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását szigorúan büntetik, és akár 20 000 euró, ismételt esetben 40 000 euró összegű pénzbírsággal is sújthatják.

A munkaidő-nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a tényleges munkaidő kezdetét és végét,
  • a munkaközi szüntetek idejét és tartamát, valamint
  • az esetleges referencia-időszakokat.