Kiküldetési platform

Milyen munkaidőre vonatkozó előírásokat kell betartani?

A (munkavállalók kiküldetéséről szóló) 96/71/EK irányelv minden tagállam számára előírja, hogy biztosítsa, hogy a területükön kiküldetésben lévő munkavállalókra is alkalmazzák a maximális munkaidőre és minimális pihenőidőre vonatkozó nemzeti előírásokat.

Az osztrák munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásokat más uniós és nem uniós tagállamból Ausztriába irányuló munkaerő kiküldetések és munkaerő-kölcsönzések esetén is kötelező betartani.

Hol szabályozzák a munkaidőt és a pihenőidőt?

Rendes munkaidő

Túlórák

Munkaórák maximális száma (túlórákkal együtt)

A munkaidőre vonatkozó különös szabályok

Munkaközi szünetek, napi pihenőidő

Megengedett eltérések a hétvégén és ünnepnapokon járó pihenőidőtől

Pótpihenőnap

Ledolgozott munkaórák nyilvántartása

 

Hol szabályozzák a munkaidőt és a pihenőidőt?

1. Törvényekben

2. Kollektív szerződésekben és bizonyos feltételek mellett az üzemi megállapodásokban.

Rendes munkaidő

Alapelv
A napi rendes munkaidő (tehát túlóra nélkül) 8 óra, a heti rendes munkaidő (túlóra nélkül) 40 óra.
Számos kollektív szerződés alacsonyabb heti rendes munkaidőről rendelkezik.

Megengedett eltérések

  • Kollektív szerződéssel a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 órára hosszabbítható meg.
  • Ezenkívül a kollektív szerződés egyes esetekben engedélyezheti a heti munkaidő legfeljebb 48 órára, és a napi munkaidő 9, ill. 10 órára történő megnövelését, feltéve, hogy egy meghatározott referencia-időszak alatt a heti átlagos munkaidő nem haladja meg a 40 órát (illetve a kollektív szerződésben rögzített rendes munkaidőt).
  • A munkaidő elosztása másképp is történhet annak érdekében, hogy hosszabb szabadidőt (pl. rövidebb péntek) lehessen biztosítani. Ilyen esetekben a napi rendes munkaidő egyes napokon akár 9 óra is lehet.
  • Amennyiben egy munkaszüneti nap és a hétvége közötti napot pihenőnapnak adják ki a szabadidő meghosszabbítása érdekében, ezt a napot legfeljebb 13 összefüggő héten belül (beleértve a munkaszüneti nap és a hétvége közötti pihenőnapként kiadott nappal érintett hetet is) be kell pótolni. Ilyen esetekben a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 óra, míg a heti rendes munkaidő legfeljebb 50 óra lehet.
  • Üzemi megállapodásokkal vagy üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetében egyedi megállapodással a napi rendes munkaidő legfeljebb 10 órára megnövelhető annak érdekében, hogy 4 napos munkahetet lehessen megvalósítani.
Túlórák
  • Túlóráról akkor beszélünk, ha a tényleges munkaidő meghaladja vagy a napi vagy a heti rendes munkaidőt.
  • A túlórák maximális mértéke heti 5 óra plusz éves szinten további 60 óra lehet.
  • Hetente ugyanakkor legfeljebb 10 túlóra engedélyezett.
  • Ettől eltérni kollektív szerződéssel lehet.
  • Átmenetileg jelentkező rendkívüli munkaerőigény esetén az aránytalan gazdasági hátrány elkerülése érdekében üzemi megállapodással legfeljebb 60 órás munkahétben (túlórákkal növelten) is meg lehet állapodni, de legfeljebb 8 egymást követő hétre, egy naptári év alatt összesen legfeljebb 24 héten keresztül. Ilyen esetekben a napi munkaidő legfeljebb 12 óra lehet. Ehhez mindenképpen üzemi megállapodásra, illetve üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetében egyedi megállapodásra, továbbá munkaegészségügyi alkalmassági igazolásra van szükség.
  • Amennyiben már minden lehetőséget kimerítettek, az illetékes munkaügyi felügyelet a munkaadó kérésére és a sürgető munkaerő-szükséglet igazolása mellett további munkaidő-meghosszabbítást engedélyezhet.
    Azonban 10 órát meghaladó napi munkaidőt, és 60 órát meghaladó heti munkaidőt a munkaügyi felügyelet csak akkor engedélyezhet, ha az közérdekből szükséges.
  • Azokban az esetekben, ahol bevezették a 4 napos munkahetet, üzemi megállapodással vagy üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetén egyedi megállapodással a napi munkaidő túlórákkal legfeljebb 12 órára növelhető.
Munkaórák maximális száma (túlórákkal együtt)
  • A napi munkaidő túlórákkal együtt legfeljebb 10 óra lehet, kivéve, ha az AZG kifejezetten engedélyezi az ettől való eltérést: például készenléti szolgálat, valamint meghatározott előkészítő vagy befejező munkák esetén, pl. ügyfelek kiszolgálása az ügylet lezárásához a kereskedelemben.
  • A heti munkaidő a lehetséges túlórákkal együtt legfeljebb 50 óra lehet, kivéve, ha azt az AZG-ben meghatározott kivételek kifejezetten engedélyezik: pl. készenléti szolgálat.
  • Egy 17 hetes referencia-időszak alatt azonban az átlagos munkahét nem haladhatja meg a 48 órát.
A munkaidőre vonatkozó különös szabályok

1. Váltott műszakban végzett munka

  • A heti rendes munkaidőt be kell tartani a műszakváltások átlagában.

2. Rugalmas munkaidő

  • A napi rendes munkaidő kezdetét és végét egy megállapodott időkereten belül a munkavállaló határozza meg.
  • A rugalmas munkaidőt üzemi megállapodással, üzemi tanáccsal nem rendelkező vállalatok esetén írásos megállapodással (rugalmas munkaidőről szóló megállapodás) kell szabályozni.
  • A napi rendes munkaidő nem haladhatja meg a 10 órát.
  • A heti rendes munkaidő a rugalmas munkaidejű időszak alatt az átlagos 40 órát csak akkor haladhatja meg, ha lehetőség van a túlóra egy következő időszakban történő jóváírására.
  • Az egyes hetek alatt a rendes munkaidő nem haladhatja meg az 50 órát.

3. Készenléti szolgálat

  • Amennyiben a munkavállalónak rendszeresen és munkaideje jelentős részében készenlétben kell állnia, a napi rendes munkaidő legfeljebb 12 órára, a heti munkaidő pedig legfeljebb 60 órára növelhető.
  • Túlórákkal a napi munkaidő legfeljebb 13 órára, a heti munkaidő pedig legfeljebb 60 órára növelhető.
  • Ennek feltétele, hogy ezt kollektív szerződésben, vagy egyedi esetekben üzemi megállapodásban rögzítsék, vagy azt kérésre az illetékes munkaügyi felügyelet engedélyezze.

4. Tíznapos munkahét (Dekadenarbeit)

  • Az ilyen típusú munkavégzésnél 10 munkanapot 4 munkamentes nap követ.
  • Ezt kollektív szerződésben köthetik ki a közérdekű nagy építkezéseken, vagy hegyvidéki területeken sebes folyók mentén, illetve lavina elleni védelmet szolgáló építkezéseken dolgozó munkavállalók számára.
  • A heti rendes munkaidő egy két hetes referencia-időszak alatt átlagosan nem haladhatja meg a 40 órát (pl. első hét: 63 óra, második hét: 17 óra).
  • A napi rendes munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát.

5. Rendkívüli esetek

  • Olyan átmeneti és halaszthatatlan munkák esetén, amelyeket előre nem látható és elkerülhetetlen okokból, az emberek életét vagy egészségét fenyegető közvetlen veszély elkerülése érdekében vagy vészhelyzet miatt azonnal el kell végezni, vagy amelyek egy aránytalan gazdasági anyagi kár megakadályozása érdekében szükségesek, és ha e cél elérése érdekében egyéb ésszerű intézkedések nem tehetők,
    a munkaidőre, illetve a pihenőnapokra és pihenőidőkre vonatkozó korlátozásoktól el lehet térni.

A munkákat megkezdésük után legkésőbb 4 napon belül írásban be kell jelenteni az illetékes munkaügyi felügyeletnél.

Munkaközi szünetek
  • Amennyiben a napi munka meghaladja a 6 órát, a napi munkaidőt meg kell szakítani egy legalább 30 perces szünettel.
  • Folyamatos munkaidőnél kötelező, részben folyamatos munkaidőnél lehetséges a munkaközi szünetet megfelelő hosszúságú rövid szünetekkel helyettesíteni.
Pihenőidő

Napi pihenőidő

A napi munkaidő ledolgozását követően a munkavállalónak legalább 11 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani.
A kollektív szerződés a megszakítás nélküli pihenőidőt legkevesebb 8 órára rövidítheti le, amennyiben a következő 10 naptári napon belül egy másik pihenőidőt ennek megfelelően meghosszabbítanak.
A pihenőidő 10 óránál rövidebb időre történő lerövidítésére azonban csak akkor van lehetőség, ha a kollektív szerződés további intézkedéseket tesz a munkavállalók pihenésének biztosítására.

Heti pihenőidő

1. Hétvégi pihenőidő

  • A munkavállalók számára minden naptári hét végén biztosítani kell egy 36 órás megszakítás nélküli pihenőidőt, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.
  • A hétvégi pihenőidőnek legkésőbb szombaton 13:00 órakor meg kell kezdődnie.

Azokat a munkavállalókat azonban, akik a feltétlenül szükséges záró-, takarító- vagy karbantartási munkákat végzik, legkésőbb 15:00 óráig foglalkoztatni lehet.
A munkaszüneti napok és hétvégék között kiadott pihenőnapok ledolgozása esetén a hétvégi pihenőidőnek legkésőbb szombaton 18:00 órakor meg kell kezdődnie.

2. Ünnepnapokon járó pihenőidő

Az ünnepnapokon legalább 24 órás megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalóknak. Ünnepnapon a pihenőidőnek 0:00 óra és 6:00 óra között kell kezdődnie.

Ünnepnapok a következők:

január 1. (Újév)
január 6. (Vízkereszt)
Húsvéthétfő
május 1. (Állami ünnep)
Krisztus mennybemenetele
Pünkösdhétfő
Úr napja
augusztus 15. (Nagyboldogasszony)
október 26. (Nemzeti ünnep)
november 1. (Mindenszentek)
december 8. (Szeplőtelen fogantatás)
december 25. (Karácsony)
december 26. (Karácsony másnapja).

A lutheránus és a református egyház, az ókatolikus egyház, valamint az evangélikus-metodista egyház tagjai számára a Nagypéntek is ünnepnap.

Az ünnepnapokon történő munkavégzésért a munkavállalókat a rendszeres jövedelmük mellett a ledolgozott órákért is díjazás illeti meg.

Megengedett eltérések a hétvégén és ünnepnapokon járó pihenőidőtől

1. Rendkívüli esetek

Olyan átmeneti és halaszthatatlan munkák esetén, amelyeket előre nem látható és elkerülhetetlen okokból az emberek életét vagy egészségét közvetlenül fenyegető veszély elkerülése érdekében vagy vészhelyzet miatt azonnal el kell végezni, vagy amelyek egy aránytalan gazdasági anyagi kár megakadályozása érdekében szükségesek, és ha e cél elérése érdekében egyéb ésszerű intézkedések nem tehetők,
a munkavállalók a hétvégén és az ünnepnapokon is foglalkoztathatók.

A munkákat megkezdésük után legkésőbb 4 napon belül írásban be kell jelenteni az illetékes munkaügyi felügyeletnél.

2. Kivételek a hétvégi és ünnepnapokon járó pihenőidő alól

a) A pihenőidőre vonatkozó törvényerejű rendelet (Arbeitsruhegesetz-Verordnung) kivételeket határoz meg bizonyos tevékenységek esetében, pl.

  • vendéglátóipar
  • szabadidős létesítmények
  • közlekedés
  • egészségügy
  • színház, múzeumok stb.
  • baleseti segélyszolgálat és sürgősségi ügyelet
  • karbantartás.

b) Gazdasági hátrány megakadályozása és a foglalkoztatás biztosítása érdekében a kollektív szerződésekben további kivételek határozhatók meg.

c) Az adott osztrák tartományi kormány elnöke rendelettel további kivételeket engedélyezhet, amennyiben az adott területen a közellátási szolgáltatások iránt rendkívüli igény jelentkezik.

d) A szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter egyedi esetekben (pl. új ipari létesítmény építése) korlátozott időre további kivételeket engedélyezhet.

A hétvégén is foglalkoztatott munkavállalóknak a hétvégi pihenőidő helyett minden esetben egy 36 órás megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani a naptári hét alatt, amelybe egy teljes hétköznapnak bele kell esnie.

Pótpihenőnap

Amennyiben a munkavállalókat a munkaidő-beosztásukban előirányzott heti pihenőnapjukon foglalkoztatják, a következő munkahéten pótpihenőnap illeti meg őket.
A pótpihenőnap mértékének meg kell egyeznie a ledolgozott órák számával a következő munkahéten a munka megkezdését megelőző 36 órás időszakon belül.
A pótpihenőnapot közvetlenül a következő heti pihenőnap kezdete előtt kell kiadni, amennyiben a pótpihenőnappal érintett munkavégzés előtt erről ellenkező megállapodás nem születik.

Ledolgozott munkaórák nyilvántartása

A „munkaidő-beosztás” nyilvántartása

  • Az ilyen nyilvántartásokat megfelelő és a munkavállalók számára könnyen hozzáférhető helyen kell kifüggeszteni.
  • A nyilvántartásból láthatónak kell lennie a rendes munkaidő kezdetének és végének, a munkaközi szünetek (vagy az általános szünetek) számának és tartamának, valamint a heti pihenőidőnek.
  • Rugalmas munkaidő esetén a kifüggesztésnek tartalmaznia kell a törzsidőt, az esetleges munkaidőhiány vagy többlet jóváírásának lehetőségét, valamint a heti pihenőidő tartamát és idejét.
  • Elektronikus rendszerek alkalmazásakor hozzáférést kell biztosítani a munkavállalók számára az elektronikusan rögzített adatokhoz.

A ténylegesen ledolgozott munkaórák nyilvántartása

A ténylegesen ledolgozott munkaidőt minden kiküldetésben lévő munkavállaló esetében nyilván kell tartani.
A nyilvántartásokat, mint minden a bérkifizetés ellenőrzését alátámasztó dokumentumot a munkavégzés helyén kell tartani.
A munkaidő-nyilvántartás vezetésére és megőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztását szigorúan büntetik, és akár 10 000 euró, ismételt esetben 20 000 euró összegű pénzbírsággal is sújthatják.

A munkaidő-nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a tényleges munkaidő kezdetét és végét,
  • a munkaközi szüntetek idejét és tartamát, valamint
  • az esetleges referencia-időszakokat.

 

továbbküldés