Kiküldetési platform

Milyenek Ausztriában a kollektív szerződések?

A munkavállalóikat Ausztriába kiküldő vállalkozásoknak be kell tartaniuk bizonyos osztrák törvényeket. Ezenkívül eleget kell tenniük bizonyos az osztrák kollektív szerződésekből eredő kötelezettségeknek, különösen a következőknek:

  • Az Ausztriában érvényes minimálbér kifizetése
  • A munkaidő betartása.

A határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzések esetében alapvetően a kollektív szerződésekben rögzített minden olyan szabályt be kell tartani, amely az Ausztrián belül kölcsönzött munkaerőre is vonatkozik.

Különösen fontos, hogy a vállalkozások már a munkaerő Ausztriába való kiküldése vagy kölcsönzése előtt tisztában legyenek az alkalmazandó osztrák kollektív szerződés szerinti minimálbérrel.
A kollektív szerződésben rögzítettnél alacsonyabb bérezést Ausztriában magas pénzbírsággal
büntetik. Az osztrák kollektív szerződések kiegészítik a munkajogi törvényeket – részben olyan kötelezettségekkel, amelyek csak a kollektív szerződésekben találhatók meg.

Itt a kollektív szerződések funkciójáról és jelentőségéről olvashat információkat.

Mi az a kollektív szerződés?

A kollektív szerződés olyan vállalatoktól független írásos megállapodás, amely a munkavállalók kollektív szerződés megkötésére jogosult testületei és a munkaadók (rendszerint a szakszervezetek és a munkaadók szövetségei között) jön létre.
A kollektív szerződésekben a munkaviszonyból eredő lényeges kölcsönös jogokat és kötelezettségeket szabályozzák, mint pl. a munkaidőt és a minimálbért, valamint a bérezéshez használt besorolási kritériumokat.
A kollektív szerződések azok adott alkalmazási területén belül (iparág, szakterület, szellemi, ill. fizikai dolgozók) érvényesek.
A kollektív szerződésben rögzített szabályozásokat az üzemi megállapodások (ezek az üzemi tanács és az üzem tulajdonosa között létrejött írásos megállapodások) és munkaszerződések nem gyengíthetik.

A munkavállalók oldaláról a kollektív szerződéseket rendszerint az Osztrák Szakszervezetek Szövetsége (Österreichischer Gewerkschaftsbund, ÖGB) és az egyes szakszervezetek (GPA-djp, GÖD, younion, Bau-Holz, PRO-GE, vida, GPF) tárgyalják le és kötik meg, míg a munkaadók oldaláról az Osztrák Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer Österreich), valamint az egyes úgynevezett szakszövetségek. (Német és angol nyelven)
A k
ollektív szerződések rendszerint egy teljes gazdasági ágazatra érvényesek.

Milyen joghatása van a kollektív szerződéseknek?

A munkaadók és munkavállalók alapvető jogait és kötelezettségeit a törvény, a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és a munkaszerződés határozza meg.

A legmagasabb szinten a törvény áll, ezután következik a kollektív szerződés, az üzemi megállapodás és a munkaszerződés.
A kollektív szerződések kötelező erejűek, vagyis a törvényekhez és rendeletekhez hasonlóan általános hatállyal rendelkeznek. Hatályukon belül minden munkaviszonyra kötelezően alkalmazandók.
A munkajogi törvények, kollektív szerződések és üzemi megállapodások legtöbbször egyoldalúan kötelező rendelkezéseket tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy egy szabályozást tilos eggyel alacsonyabb szinten hozott rendelkezéssel a foglalkoztatott hátrányára módosítani.
Az eggyel alacsonyabb szinten hozott rendelkezések csak akkor maradhatnak hatályban, és azokat csak akkor nem hatálytalanítják a magasabb szintű szabályok, ha azok kedvezőbbek a munkavállalók számára (kedvezőségi elv).
Ezért az üzemi megállapodások és munkaszerződések nem tartalmazhatnak a munkavállalók számára semmilyen kedvezőtlenebb szabályozást, mint a törvények vagy a kollektív szerződések kivéve, ha ezek azt kifejezetten engedélyezik.

A kollektív szerződések jelentősége

  • A minimálbéreket, ill. bérminimumot
  • a különjuttatásokat, mint az üdülési hozzájárulást és a karácsonyi jutalmat
  • és sok egyéb jogosultságot és kötelezettséget

nem a törvények, hanem a kollektív szerződések szabályozzák.

A kollektív szerződések tartalmazzák a különböző szakmai csoportokra vonatkozó különös szabályozásokat is, mint pl. az elbocsátások elleni védelemre vonatkozóakat.
Ezenkívül a kollektív szerződések szabályozzák a váltott műszakban végzett munkáért, az ünnepnapokon végzett munkáért, a túlórákért és a többletmunkáért járó pótlékokat is. A munkavállalók bizonyos szabadidőre való jogosultságát (pl. áttelepülés vagy esküvő esetén), a juttatások és prémiumok, utazási költségtérítések vagy napidíjak stb. kifizetését részben csak a kollektív szerződések konkretizálják.

A kollektív szerződések Ausztriában az összes munkavállalóra érvényesek, még akkor is, ha nem szakszervezeti tagok (úgynevezett „tagságon kívüli hatály“ (Außenseiterwirkung)).
Gyakorlatilag az összes Ausztriában dolgozó, Ausztriába kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalót (kb. 98%) lefedik a kollektív szerződések.

Ausztriában több mint 800 kollektív szerződés létezik. A szakszervezetek évente több mint 450 kollektív szerződést kötnek a munkaadói oldallal. Az OECD-nek a kollektív szerződések lefedettségével foglalkozó friss tanulmánya igazolja, hogy Ausztria nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő helyen szerepel.

továbbküldés