Kiküldetési platform

Hogyan szabályozzák az Ausztriába kiküldött, illetve kölcsönadott munkavállalók szabadságolását és szabadságpénztári eljárását?

Egyáltalán miért vonják be a kiküldő vállalatokat az osztrák szabadságpénztári eljárásba?

Az olyan európai jogszabályok, mint az 1996. évi 96/71/EK kiküldetési irányelv alapján az uniós tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy azok a munkavállalók, akiket a területükre küldenek munkavégzésre, ugyanazt a minimálisan megjáró éves szabadságot kapják, mint amely azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek az adott ország területén van a rendes munkavégzési helyük.
A munkaerő kiküldetésére és határon átnyúló kölcsönadására vonatkozó osztrák előírások kötelezik a kiküldő vállalatokat, hogy munkavállalóiknak legalább annyi fizetett szabadságot biztosítsanak, mint amennyi az osztrák előírások szerint biztosítandó.

Ausztriában, az építőiparban külön szabályok rendelkeznek a szabadságra való jogosultságról. A külön szabályok azon a tapasztalaton alapulnak, hogy az építési munkák többnyire időjárás- és szezonfüggők, továbbá erősen jellemző rájuk a fluktuáció és a munkaviszony gyakori megszakítása.

Annak érdekében, hogy az építőiparban dolgozók is igénybe tudjanak venni szabadságot, és összegyűjthessék az ehhez szükséges minimális munkában eltöltött időt, Ausztriában 1946 óta hatályban van a szabadságpénztári eljárás az építőiparban.
Az osztrák szabadságpénztári eljárást a kiküldetésekre és a határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzésekre is alkalmazni kell.
A kiküldő vállalkozások által az osztrák Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárába (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse, BUAK) befizetendő szabadságjárulékok a kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók által megszolgált szabadságigények fedezését szolgálja.

Hogyan szereznek az Ausztriába az építőiparba kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók szabadságra való jogosultságot?

  • Ausztriába történő kiküldés vagy kölcsönadás esetén a munkavállalók arányos szabadságra való jogosultságot szereznek a foglalkoztatásuk első napjától.
     
  • A szabadságra való jogosultság az ausztriai foglalkoztatás időtartamával arányosan emelkedik.
    A szabadságra való jogosultság függ azon úgynevezett jogosultsági hetek számától, amelyeket a munkavállaló összegyűjtött.
    A jogosultsági hét olyan naptári hétnek felel meg, amely során 5 munkanapot ledolgoztak.

     
  • A szabadság alatt járó fizetések kifizetésére csak azon jogosultságok esetében támasztható igény az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárával (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse, BUAK) szemben, melyekkel kapcsolatban a munkáltató szabadságjárulékot fizetett a BUAK-nak.
     
  • Naptári évenként (52 jogosultsági hét) maximum 25 munkanapnak megfelelő szabadságigény érhető el.
    Az 1150. munkában eltöltött hét után maximum 30 munkanapnak megfelelő szabadságigény érhető el.
    Ebben az esetben a külföldön végzett építőipari munkák is beszámítanak, amennyiben azokat igazolták (lásd Kiküldetés/munkaerő-kölcsönzés az építőiparban menüpontot). 

     
  • A BUAK a havi szabadságjárulékok előírása révén tudatja a munkaadókkal, hogy hány szabadságnap és mekkora szabadság alatt járó fizetésre vonatkozó igény áll rendelkezésre.
     
  • A munkavállalók emellett negyedévente tájékoztatást kapnak a BUAK-nál rögzített munkában eltöltött idejükről, valamint az ez alapján keletkező szabadságigényről.
     
  • A munkavállalók szabadságigényének pontos mértékét a munkavállaló által megszerzett összes jogosultsági hét összeadásával lehet meghatározni, függetlenül attól, hogy azokat mely vállalkozásnál szerezte meg.
    Ezzel a munkavállalók a szabadságigényhez szükséges jogosultsági heteket több, egymástól független vállalkozásnál is megszolgálhatják. A munkavállalók a szabadságot bármelyik vállalkozásnál igénybe vehetik, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgoznak ott.

Hogyan működik az osztrák szabadságpénztári eljárás?

Az osztrák szabadságpénztári eljárás rendszere a következőket írja elő:

  • Az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók a törvényi szabadságigény utáni juttatást nem a munkaadójuktól kapják, hanem kizárólag az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítési Pénztárától (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse, BUAK).
    A munkavállalók szabadságigénye ezért nem a munkaadójukkal szemben, hanem a szabadságigényt kifizető BUAK-kal szemben áll fenn.
     
  • Ehhez a munkaadók havonta járulékot (úgynevezett szabadságjárulékot) fizetnek a BUAK felé, és ebből finanszírozzák munkavállalóik szabadságigényét.
    A BUAK a szabadságjárulékokat a munkaadók által kiállított havi bejelentések alapján számolja ki és írja elő a munkaadóknak.
     
  • Az Ausztriában foglalkoztatott munkavállalók szabadságigénye a foglalkoztatásuk első napjától kezdődően a szabadságjárulékok megfizetése alapján arányosan keletkezik.
     
  • A napi járulékot a munkavállaló tevékenysége és az adott tevékenységre mindenkor érvényes kollektív szerződésben rögzített órabér alapján számolják ki.
    Az összes vállalkozás esetén a következő képletet használják a járulékszámításhoz:


    (kollektív szerződésben rögzített órabér + 20 %) × szorzó / 5
    A szorzót az osztrák szociális minisztérium állapítja meg rendeletileg. A szorzó mértéke a kollektív szerződésben szabályozott havi rendes munkaidőhöz igazodik.
    Mértéke jelenleg
    • 40,0 óra esetén: 11,85
    39,0 óra esetén: 11,55
    • 39,0-nél kevesebb óra esetén: 11,40

A kiküldött vagy kölcsönadott munkavállalók akkor is a szabadságpénztári eljárás alá tartoznak, ha kiküldetésük alatt továbbra is biztosítottak maradnak az anyaország társadalombiztosítási rendszerében

Bővebb információt a társadalombiztosítás alá történő bejelentkezésre, valamint a társadalombiztosítással kapcsolatos dokumentációs kötelezettségekre vonatkozóan az alaki követelmények témakörben, a Bejelentkezés a társadalombiztosítás alá menüpontban talál.

továbbküldés